Schönstatt alapításának 100. évfordulójára készülünk
Visszatekintünk a múltunkra – Hálát adunk Hála Kentenich atyáért Schönstatt alapításának 100. évfordulójára készülünk. 1914. október 18-án Joseph Kentenich a Krisztus-követés egy új útját nyitotta meg a vallendar/schönstatti Pallotinus Szeminárium növendékei számára. Kentenich atya meghallotta Isten hívását. Érzékelte Máriának azt az óhaját, hogy találjon egy helyet, „ahonnan különleges módon teljesíti a ma emberéhez szóló nevelői feladatát.” (J. Kentenich) Az Előalapító okiratban megfogalmazott fő gondolatot, az önnevelés lényegét – „Meg akarjuk tanulni magunkat Mária oltalma alatt szilárd, szabad, papi jellemmé nevelni.” – vitte tovább. Ezt bízta Kentenich atya a Schönstatt családra: „Kétségtelenül nem tudnánk nagyobb apostoli tettet véghezvinni, és értékesebb örökséget sem hagyhatnánk utódainkra annál, mint hogy Úrnőnket és Nagyasszonyunkat arra késztetjük, hogy állítsa itt különleges módon fel a trónját, ossza kincseit és hassa a kegyelem csodáit. (…) Tapasztalja meg Mária dicsőségét mindenki, aki idejön imádkozni, és vallja meg: Jó itt lenni!” Hálát adunk, hogy Mária anyai gondoskodását, nevelői útmutatását és királynői dicsőségét megtapasztalhattuk. Hálát adunk az Ősszentélyért, az Óbudavári Szentélyért, a háziszentélyeinkért és a szívszentélyeinkért, mert megtapasztaljuk rendszeresen, hogy ez a hely a Tábor-hegy, ahol mi is elmondhatjuk: jó nekünk itt lennünk. A Szűzanyával kötött Szeretetszövetségünket szeretnénk a jubileumi évben megújítani és megerősíteni, valamint bátorítani mindazokat, akik ez alkalommal szeretnének szeretetszövetséget kötni, háziszentélyt létesíteni. Hála Tilmann atyáért A Magyar Schönstatt Család mindig is sajátos, egyéni utat járt és jár be. Ennek az egyéni útnak egyik legmeghatározóbb útitársa, kalauza Tilmann atya volt. Hálát adunk, hogy 30 éve 1983. március 2-án járt először Tilmann atya Magyarországon, és ebben az évben a Gódány család által meghívott másik két családdal együtt, már összejövetelt tartott, lelki útmutatást adott számukra. Ebben az évben a következő prófétai gondolatokat írta a Gódány-ház Krónikájába Tilmann atya: „A három család nyilvánvalóan különös isteni vezetés alatt áll, és alkalmas arra, hogy egy nagy családmozgalom mag-sejtjévé váljon. Igazi nagyszívűség van benne, mely nem a saját jólétét keresi, hanem Isten Országát. Növekszik emberi érettsége és érzéke van – különböző mértékben – az isteni beavatkozás iránt. Háromszor Csodálatos Anyánk elkezdte meghódítani a szíveket a maga számára. A következő idő háromszoros döntést fog hozni: 1. Mindannyian befogadják Schönstattot úgy, hogy családjaink itt eredeti alakban egy új kezdetet képeznek? 2. Mindannyian Schönstatt mellett döntenek és magukat alapító nemzedékként a Szűzanya rendelkezésére bocsátják? 3. Sikerülni fog az „eszköznek” (Tilmann atyának) megtanulni a nyelvet?” Hálát adunk ezért az új kezdetért, amiből kinőtte magát a magyarországi Schönstatt Család. Hálát adunk, hogy az alapítók a Szűzanya rendelkezésére bocsátották magukat. Hálát adunk, hogy Tilmann atya hűséges eszköznek bizonyult, és előadásaiból megtapasztalhattuk, hogy sikerült megtanulnia a magyar nyelvet, sőt sikerült megértenie a magyarok lelkét is, miközben ő is kicsit magyarrá vált. Hála szeretteinkért Kentenich atya ezüstmiséjén visszatekintett az elmúlt 25 papi évére, a Schönstatt Család életére. Így fogalmazott: „A halottaink nem holtak, a halottaink a mai napon közöttünk vannak. A (Schönstatt) mű, ami itt létrejött, ugyanúgy a munkatársak műve. Elképzelhetetlen vagyok nélkülük. Az egész mű érthetetlen az ő személyes, legmélyebb segítségük és együttműködésük nélkül. Ez áll legelőször is a halottainkra.” Hálát adunk azokért a szeretteinkért, Schönstatt Családunk tagjaiért, akik felajánlották nehézségeiket, betegségüket, szenvedésüket, és ezt a jó Isten elfogadta. Elvesztésük, haláluk fáj, de ők sokat tettek a schönstatti mű felépítéséért, és lelki támaszaink, kapcsolataink, közbenjáróink a Mennyországban. Köszönetet mondunk és hálát adunk Kristóf Jánosért, Gamper Traudeért, Gamper Sonjáért, Gamper Annáért, Anker Irmáért, Kozma Andrásért, Papp Sándorért, Hajdu Tiborért, Csányiné Bárány Ágnesért, Ozsvári Csabáért, Dormánné Nemesházi Tündéért, Radnai Dávidért, Virágh Domonkosért, Nyitrai Tamásért, Vértesaljai Jánosért, Tóth Csanádért és Tilmann atyáért. Bizalommal fordulunk a jövő felé – Hűek maradunk Az előttünk álló egy évben szeretnénk hátratekinteni és megemlékezni, egyúttal megújulni és a jövő felé fordulni. Számba vesszük, hogy mit kaptunk Schönstattban. Ebben segíthet bennünket a nyári családnapokon sokak kezébe eljutott „Az én Schönstattom” füzet, amiben lehetőség van összegyűjteni, hogy mit jelent számunkra a Schönstatti mozgalom, mi érintett meg minket igazán ebben a lelkiségben, mit köszönhetünk Schönstattnak. Bátorítunk mindenkit, hogy akár ennek a füzetnek a segítségével, akár más úton, de kezdjük el összegyűjteni Schönstatt számunkra szóló ajándékait. Hűek maradunk Schönstatt ajándékaihoz és értékeihez, melyeket a jó Istentől, a Szűzanyától, Kentenich atyától és Tilmann atyától kaptunk, megőrizzük azokat és elmélyedünk ezek ismeretében. Az óbudavári Szentély, a magyarországi Schönstatt központ nem jött volna létre a családok adományai, a kegyelmi tőkébe tett áldozataink, felajánlásaink nélkül. Maradjunk hűségesek ehhez a gyakorlathoz, amit a Szűzanya kér tőlünk már 100 éve: „Gyarapítsátok hát szorgalmasan a kegyelmi tőkét! Szerezzetek sok érdemet hűséges és még hűségesebb kötelességteljesítés által, buzgó imaélet által, és bocsássátok azokat a rendelkezésemre!” 2014. július 5-én az Óbudavári Szentély alapkőletételének ünnepéhez kapcsolódva szeretnénk a magyar egyháznak és társadalomnak bemutatni Schönstatt elmúlt 100 évének kegyelmeit, gyümölcsözőségét. 2014. október 18-án – kapcsolódva a schönstatti jubileumi ünnepséghez – szeretnénk megújítani és megerősíteni Szeretetszövetségünket, illetve kísérni azokat, akik akkor fognak Háziszentélyt létesíteni, Szeretetszövetséget kötni. A szentélyben együtt elimádkozzuk a szentelési imádságunkat: „Úrnőm és Anyám, egészen felajánlom magamat Neked.” Ezzel a felajánlással magunkat Háromszor Csodálatos Anyánk és Királynőnk rendelkezésére bocsátjuk. Hívunk, hogy kísérd imával a jubileumi előkészületet és ünnepet, gyarapítsd a kegyelmi tőkét, ezáltal is bizonyítva a Szűzanyának, hogy komoly a szándékunk!
|