Családok a Családért Egyesület Magyar Schönstatt Család
Kezdőlap arrow Hírek arrow Házaspárok útja 10 éves jubíleum
2017.09.25 [15:23]
 
 
  • German formal - Sie
  • Hungarian formal
Házaspárok útja 10 éves jubíleum Nyomtatás

Szerelem. Szereled? Szereljük!
A schönstatti, óbudavári Házaspárok útja július 1-én 10 éves jubileumot ünnepel Pál Feri atyával. Válságban a házasság, kell-e mesterségesen életben tartani, interjú ezekről és még sok másról Karikó Éva programfelelőssel.

A világon az első Házaspárok útja Óbudaváron épült, épp tíz éve szentelte fel Bíró László családokért felelős püspök atya. Azóta sok helyen készült az eredetihez hasonló út, Magyarországon Horvátnádalján, Máriapócson, Pápán, Bodrogolasziban, Pálosszentkúton,  Dusnokon, Nyíregyházán, sőt külföldön is, Beregszászon (Ukrajna), Schönstattban (Németország), Obritzbergben (Ausztria), Szovátán Böjte Csaba házában, és még a tengerentúlon is Paraguayban és Costa Rican. De menjünk vissza a kezdetekhez, hogyan született meg az első út?

Tilmann Beller schönstatti atya ötlete volt, hogy milyen szép lenne, ha a templomok, kápolnák körül nem csak keresztút lenne, hanem lenne az élet bölcsőjének, a házasságnak is útja. Ez oly nagyon megragadott a Schönstatt Családközösségben sokakat, hogy gyorsan munkacsoportot állítottunk össze, hogy kidolgozzuk a részleteket, ezeket mind ránk bízta az atya.

Mindenhonnan azt halljuk, hogy a házasság válságban van, hiszen a fiatalok közül sokan nem köteleződnek el házasságban, minden második házasság válással végződik. Felmerül a kérdés, hogy érdemes-e egy haldokló intézményt mindenáron erőlködve életben tartani?

Nem nézzük rózsaszín szemüvegen át a valóságot, a negatív tendenciákat mi is látjuk, de úgy érezzük, a hangsúlyt a meglévő jó erősítésére kell helyeznünk. Csaba testvér szavaival: „félrevert harangok zajában nem lehet élni, gyereket szülni”, nem engedhetjük meg magunknak a kétségbeesés luxusát.

Mi úgy gondoljuk, hogy a házasság egyre inkább olyanná válik, ahogyan sok ezer évvel ezelőtt a Teremtő elképzelte, amikor megalkotta ezt az ősi „intézményt”. A huszadik század első feléig a házasságot szokások, törvények és hagyományok védték, ma eltűntek a védőfalak, amelyek megóvják a házasság egységét. Az, hogy szinte senki nem vált el, nem jelentette feltétlenül azt, hogy mindenki szerette a házastársát, sokan idegenként éltek egymás mellett, érdekszövetséget kötöttek. Valljuk, azok a házasságok, amelyek a mai körülmények között megmaradnak, erősebbek, mert újra és újra, nap mint nap a korszellem ellenében döntenek a házasfelek egymás mellett.

Természetesen nem kell mesterségesen, lélegeztetőgépen életben tartanunk egy haldokló intézményt, nem is kell a régebbi korok házasságeszményei után nosztalgiáznunk, hanem tisztítsuk meg a vadhajtásoktól, örömmel, bizalommal, lélekkel hassuk át, hogy az életre szóló elköteleződés értéket jelentsen számunkra. Hisszük, a házasság nem bóvli, hanem ha Isten terve szerint éljük meg, a boldog, kiegyensúlyozott élet, az egészséges, kötődni tudó, erős személyiség fejlődésének bölcsője. Hisszük, ahol Isten engedi, hogy valami összetörjön, ott valami sokkal szebbet akar építeni.

Hogyan segíthet ebben a Házaspárok útja?

Sírig tartó szerelem nem lesz magától, egyáltalán nem magától értetődő, hogy egymás mellett maradunk még akkor sem, ha szentségi házasságot kötöttünk, a templomi házasság sem ad garancialevelet a boldog házasságra. Jó, ha a szerelem szót főnévként és igeként értelmezzük. A szerelem nem csak egy szenvedélyes érzelem, hanem igeként azt is jelenti, hogy javítom, jobbá teszem, karbantartom, gondozom nap mint nap, hogy ne „amortizálódjon” a mindennapok taposómalmában. A házasságápolás egyik szép módja lehet, ha a párok eljönnek ide, és átbeszélgetik a már közösen megtett útjukat, az átélt örömöket, nehézségeket, és a rájuk váró feladatokat is áttekintik, és persze rápillantanak a mai élethelyzetük legfontosabb kihívásaira. Itt ehhez sok segítséget kaphatnak, a táblákon lévő szentírási idézetek, feladatok ösztönzést adnak a beszélgetésekhez, és az úthoz készült kiadványainkban is kapaszkodókat találhatnak.

Milyen állomásai vannak az útnak?

Nem a konkrét állomásneveket mondom, hanem a témaköröket sorolom: egymásra találás, összecsiszolódás, otthonteremtés, gyermekvállalás, életrevaló gyerekek nevelése, konfliktusok kezelése, krízisekkel való szembenézés, hűség megőrzése, közösség megerősítő szerepe, küldetésünk mások felé, fészekelhagyó gyermekeink kirepítése, életközép, idős szülők gondozása, meglátni az életünk eseményei mögött Isten gondviselő jóságát, és végül a hálaadás.

Bizonyára van olyan fontos gondolat, érték, amelyre ez a 15 állomásból álló úttal fel akarják hívni a figyelmet?

Sokan úgy gondolják, hogy összeházasodnak, és mint a mesében, boldogan élnek, míg meg nem halnak, s amikor jönnek a problémák, megijednek, valamit nagyon elrontottunk, lehet, hogy nem jól választottunk.

A házasélet útja nem olyan, mint mikor beülünk a sífelvonóba, és egyenes vonalon jutunk fel a csúcsra. Sokkal inkább hasonlít egy hullámvasútra, abból is az extrém fajtára, amikor nem csak le és föl utazunk, hanem néha olyan kihívásokkal is szembesülünk, amelyek még a saját tengelyünk körül is megpörgetnek, azt sem tudjuk, hol a fejünk. Az úttal arra szeretnénk felhívni a figyelmet, NORMÁLIS az, hogy ilyen helyzeteket megélünk. Az élet velejárója, hogy új élethelyzetekbe kerülünk, ahol a korábbi megküzdési stratégiáink, életvezetésünk már csődöt mondanak, és újra kell terveznünk a kapcsolatunkat, a mindennapjainkat. Például ha gyermekünk születik, és mi kötetlenül akarunk úgy szórakozni, mint korábban, vagy ha üres marad a fészek, és éppúgy ragaszkodunk az ifjakhoz, ahogy gyermekkorukban tettük, vagy az élet delén, ha kamaszbőrbe akarunk bújni, borítékolva van a kudarc, ez az életutunkon visszalépést jelent. Viszont ha képesek vagyunk a változó körülményekben új esélyt látni, megküzdünk velük, a válságból jó irányú váltás lesz, akkor előbbre, feljebb tudunk lépni az életutunkon. A hullámvasút példára visszatérve, de igaz ez a házasságunkra is: mikor éppen zuhanunk, nem ugrunk ki az ülésből, nem törjük össze sem magunk, sem családunk életét.

Ezt az utat nem csak schönstattiaknak építették.

Igen, ezért építik fel más lelkiségek is a saját területükön ezt az utat, és ezért jönnek ide máshonnan is zarándokok plébániákról, családcsoportokból, de jönnek párok kettesben, gyakran ez egy házassági évfordulós ajándék, de olyanról is hallottunk, hogy esküvő előtt látogatnak ide, hogy felkészüljenek az előttük álló gyönyörűséges, sok kihívással teli útra. Böjte Csabával is jártuk ezt az utat, aki szintén épített egy ehhez hasonlót Szovátán, és Pécsi Rita kiváló neveléskutatóval is szép zarándoklatot tettünk itt. A július 1-i ünnepet is azért szerveztük, azért hívtuk előadónak Pál Feri atyát, hogy minél többen erőt meríthessenek itt kapcsolatuk felfrissítéséhez.

A másfél kilométeres erdei út kápolnától kápolnáig vezet. Van ennek valami különleges üzenete?

Igen, Isten kezéből jövünk, és az ő kezébe térünk haza, és ő hordoz minket tenyerében akkor is, ha éppen nem érezzük. Ha meghívjuk őt a kapcsolatunkba, ha tanítására figyelünk, kipótolja a hiányosságainkat, kibogozza gubancainkat, és segít ott, ahol mi csődöt mondtunk.

Sok szeretettel várunk minden párt, fiatalokat és régebb óta fiatalokat, jegyeseket is, hogy időzzünk el egymásnál, a Jóistennél, és váljunk örömforrássá társunk, családunk számára.

További információk: http://csaladok.schoenstatt.hu/Hazasparok-utja/

http://csaladhalo.hu/szinek/pal-feri-atya-hazasparok-utjan/

 
 
Top! Top!