Schönstattban 2010. május 20-24.

    Megélhettük, hogy mi schönstattiak egy nagy család vagyunk, egy Atyánk (Kentenich atya) van és egy  Édesanyánk ( Háromszor Csodálatos Szűzanyánk) …küldetésünk van a családok felé, ennek jeleként mindnyájan kaptunk fényképet a szív alakú szívek összekapcsolódásáról, melynek közepén a szent család szobra foglal helyet… „A szeretetben összekapcsolódva Veled”… ---  indulunk 2014 felé, a szeretetszövetség 100. Jubileumának  megünneplésére.

 

Kedden kora délután indultunk Péterrel és Rozival Schönstattba, a 3. Házas- és Családkongresszusra, hazánk küldöttségének tagjaiként.  Útközben egy éjszakát egy kedves szövetségi családnál aludtunk, így két részletben tettük meg a hosszú utat. A nemzetközi előkészítő  csapat  egy  része már  hét eleje óta intenzíven dolgozott az utolsó előkészületeken, ebbe kapcsolódtunk be szerdán 14 órától mi is.

 

   Csütörtökön 17 órakor a családok szentélyében tartott szentmisével kezdődött a kongresszus, majd 20 órakor a megnyitó ünnepélyes pillanatai következtek.

18 nemzet képviseltette magát, minden ünnepélyesen, nemzeti zenére zászlóval bevonuló küldöttség bemutatkozott, megtapsoltuk az érkezőket, s közben a kivetítőn az illető ország szentélyét láthattuk. Magyarország nemzeti színű lobogóját Uzsaly Zoli és Pécsi Rita – utolsó pillanatban befutva - vitték az Intermezzo dallamára, közben a szivárványos szentély- foto volt látható a falon.

A köszöntő szavak után kis tornászlányok táncolták el Európa egységének gondolatát hosszú nemzeti színű szalagokkal, karikákkal, igazán látványos volt. Közben felkerült Kentenich atya életnagyságú képe mellé minden nemzet nyelvén a jelmondat:

„A szeretetben összekapcsolódva Veled”.

Mivel a kongresszusnak két munkanyelve volt, mindent angolra is fordított a skóciai Marion nővér, aki négy napot szinkron-tolmácsolt, ezt a terem jobb oldalán elhelyezkedők fejhallgatóval követhették.

A kisebb nemzeteknek, szlovák, román, fehér orosz, lett, cseh, lengyel, francia, belga, stb mormolós fordítása folyamatos alapzajt idézett elő. Ez hozzátartozott a kongresszushoz, teljes csend soha nem volt.

   Péntek volt az első teljes nap, amit a helyi kötődéseknek szenteltünk.

Mindnyájunk számára  schönstattiként  a legfőbb kötődés az ősszentély, ezért szentmisével itt kezdtük a napot. Robert Zollitsch érsek lett volna a főcelebráns, ám egészségi állapota miatt egy héttel a kongresszus előtt lemondta jövetelét. Így Busse atya csodálatos prédikációját hallhattuk e napon. Már első este megalakult a „Kongress-Band” – Willfried Röhrig és csapata, akik a zenei szolgálatot mindvégig ellátták. Az együttes tagja lehetett hegedűsként Veronika lányunk is, aki gyerekvigyázóként jött a kongresszusra. A portugál Francisco atya vezette az éneket pénteken, kedves egyénisége otthonossá, meleggé varázsolta az amúgy meglehetősen hideg reggelt.

Spanyolország volt a nap moderátora, s tőlük hallhattuk a bevezető előadást is, melyet aztán délután kilenc munkacsoportban dolgoztunk föl, két körben, különböző témákat. E délutánon hangzott el Zajkás Rozi és Péter előadása angolul a Házaspárok útjáról, vetített képekkel, nagy érdeklődés mellett, s Varga Károly és Erika előadása „Királyi nevelőnő az otthonunkban” címmel. Mindkét körben őszinte, mély megnyilatkozások hangzottak el a téma feldolgozásakor, még a könnyek is kicsordultak…Nagy ajándékként éltük meg, hogy bár 18 országból érkezünk, mégis már első nap, mintha egy nagy család tagjai lennénk.

Szintén a  meleg szívű és vidám spanyoloknak köszönhetően este az áldást követően Feria-Fiesta rendezvényre került sor, az aulában minden ország egy asztalon és egy kiállító állványon elhelyezhette apostoli tevékenységeinek képeit, prospektusait. Illetve nemzeti specialitásait. Magyar kiállításunk sok érdeklődőt vonzott. Más országok asztalait csodálva sok hasonló projektet láthattunk, Péter különösen is felfigyelt a Marriage Week jó kis rendezvényére, ami a németek szívügye…Talán itthon is használható lehet.

    Szombaton eljött a „mi napunk”, a személyes kötődések napja, német-magyar tervezés, előkészítés, moderálás és a Weg zum Du délelőttje. Gertrud Maria nővér egy kiváló füzetet állított össze a hat állomásról, melyek mind a személyes kötődések különböző formáira irányultak.

Egy rövid bevezetőt követően hat állomást végigjárva kisebb csoportokban hallhattunk Kentenich atya nyomán a kötődésekről. Uzsaly Zoli és Ritának illetve Varga Károly és Erikának pedig  ez  a délelőtt  előadásuk hatszor egymás után való elmondását jelentette, mindig más hallgatóság előtt.

Szinte hihetetlen, hogy mennyi minden belefért ebbe a délelőttbe…!

Délután tematikus munkacsoportokban dolgoztuk föl a hat állomást. Itt alkalom nyílt mélyebb beszélgetésre, megismerkedésre, igazán szép volt, kicsit betekinthettünk egymás lelkébe, a névtábla mögött kezdett megjelenni egy személy, akihez kötődni lehet…

    Az  este három tanúságtétellel, beszámolóval kezdődött, hogy élte meg személyesen, vagy lélekben  ki-ki  Kentenich atyát. Egy kedves idősebb házaspár,  Norbert és Renate Martin szépen és élményszerűen beszélt Kentenich atyáról, mint  személyes barátról, Marmann atyát most hallottuk először ilyen lelkesen mesélni alapítónkról, - pedig már két éve együtt dolgozunk a kongresszus előkészítésén… - s végül a korunk béli  Manuela  és Helmut Baumgartner  beszélt  Kentenich  atyával való kapcsolatukról.

Ezt követően a Pater Kentenich ház előtt álló szobor köré csoportosultunk, itt következett egy szép esti áhitat:  „Ajándékozz nekem a Te  karizmádból”.  Szívalakban Kentenich atya szobra körül kiraktuk mécseseinket, addigra sötétedett, s végül a csodálatos lángoló szívalak vette körül alapítónkat, s mi ott álltunk imádkozva, énekelve körben. Végezetül az egyes országok küldöttségei szívesen készítettek egy-egy fényképet Kentenich atyát körülállva…

   Pünkösd vasárnap a reggelinél lángalakba hajtogatott piros szalvéta és égő gyertya jelezte, ma nagy ünnep van! Szentmisénk az Örökimádás templomban  volt  Heinrich Walter atyával, aki a mozgalom első vezetője. Itt a pünkösdi ünnepi misében volt  alkalma  kinek- kinek  házassági fogadalma megújítására. Felemelő, szép pillanatok voltak. A szentmisén magyar ének is elhangzott, a „Kongress-Band” kíséretével az Üdvözlégy Mária…

   A   délelőtt  az osztrák szövetségi családok előző vezetőinek, Helga és Helmut Schröernek az előadásával zárult, az eszmei kötődések napján. „Értékeinket megélni – jövőt teremteni” címmel. Ezt a napot osztrák és cseh családok vezették.

Délután kis munkacsoportokban dolgoztunk, Uzsaly Zoli és Pécsi Rita is vezetett egy csoportot,  „Isten elgondolását a férfiról és nőről  gyermekeinknek továbbadni, erős fiúk – erős lányok „ címmel. Nagy népszerűségnek örvendett mindkét előadásuk, s jó visszhangokat hallottunk …

A munkacsoportok összefoglalójában Gólya Zoli és Ottilia kapott szerepet.

   A májusi áhitat, melyet Portugália csapata szervezett, a nagyteremben gyertyafénnyel, lágy zenével indult, minden házaspár egy-egy mécsest helyezett el a színpadon a két egymásba kapcsolódó szív formára. Sok nemzet tagja felolvasott, énekelt, igazi nemzetközi liturgiát élhettünk meg.

   21 órakor kezdődött a záró vidám este, minden nemzet a hosszú, szépen előkészített asztalra kitette finomságait, zászlókkal, ország nevekkel, igazi nemzetközi lakoma vette kezdetét. Ezt az estét Skócia csapata vezette, színdarabbal készültek, majd sorba a 18 ország néhány percben. Mi is nagyon készültünk, sok nevetést köszönhetünk ennek, bár sajnos mi már nem kerültünk sorra, épp előttünk rendeltek szünetet, amiből viszont már nem volt visszatérés, mindenki a vidám kötetlen együttlétet élvezte…Késő éjszakáig ünnepeltünk, beszélgettünk, táncoltunk, majd felelősök lévén rendet raktunk…

Hétfőn, a kongresszus zárónapján az aratásért mi magyarok voltunk felelősek, indigós lapokra írhatta ki-ki az aratásban elgondolt mondatát, s ezek egy nagy szívre fölkerültek, a tíz kiscsoport vezetője, néhány szóban ismertette csoportja gondolatait. Ebben teljes magyar küldöttségünk szerepet vállalt. Ezt követően a családok szentélyénél zártuk találkozónkat, különösen szép mozzanata volt a záró szentmisének, mikor a házaspárok, nővérek, atyák szív-karabinereiket szövetségük, összetartozásuk jeleként szívalakban összekapcsolták, ezzel is kifejezve, együtt indulunk, szív a szívben 2014 felé…

   Megélhettük, hogy mi schönstattiak egy nagy család vagyunk, egy Atyánk (Kentenich atya) van és egy  Édesanyánk ( Háromszor Csodálatos Szűzanyánk) …küldetésünk van a családok felé, ennek jeleként mindnyájan kaptunk fényképet a szív alakú szívek összekapcsolódásáról, melynek közepén a szent család szobra foglal helyet…

„A szeretetben összekapcsolódva Veled”… ---  indulunk 2014 felé, a szeretetszövetség 100.

Jubileumának  megünneplésére.

                                                                                                  Varga Károly és Erika

 Beszámolónkhoz  kapcsolódik és ahhoz tartozik a kongresszus ÜZENETE, melyet a Hírlevélben és a honlapon már néhány napja közzé tettünk.

Az előadások és munkacsoportok, prédikációk főbb gondolatairól pedig külön levélben számolunk be. Mivel minden küldött-házaspár máshol, mást élt meg, ezek a beszámolók is következnek még!  

Címkék: 
családkongresszus