A nemzetközi apostoli Schönstatt mozgalom egy megújulási mozgalom a katolikus egyházon belül, amelyet 1914-ben alapított P. Kentenich József és fiúközössége Németországban, a Rajna menti Vallendar város Schönstatt nevű kollégiumában. Kentenich atya palottinus szerzetes és a schönstatti diákotthon spirituálisa - lelki vezetője - volt.
Alapításuk célja önnevelésük művének felgyorsítása és az új korszak számára egy új keresztény embertípus és közösség kinevelése. A mozgalomban központi helyet foglal el a Máriával kötött Szeretetszövetség, melyet Kentenich atya és közössége kötött 1914. október 18-án. Minden új tag és közösség azáltal lép be a mozgalomba, hogy bekapcsolódik a szeretetszövetségbe. A Szeretetszövetség kölcsönösen ígéreteket és elvárásokat fogalmaz meg. Schönstatt nem egy új tanítás vagy módszer, hanem elsősorban új kegyelmi erőforrás, mely a Szeretetszövetségből és Mária Schönstatti szentélyéből árad ki.

A lelkiség három fő tartó oszlopa:

- határozott küldetés és hivatástudat

- a Gondviselésbe vetett gyakorlati hit

- kifejezett Máriás jelleg.

 

 

Mária Schönstatti szentélye

Schönstatt szervezeti sajátossága: sok független közösség szabad szövetsége, melyek az igények, lehetőségek és az elkötelezettség szerint mintegy koncentrikus körökben helyezkednek el a kegyelmi forrás körül. Legkívül vannak a mozgalommal csak szimpatizálók köre. Ezen belül helyezkednek el az ún. Nép- és Zarándokmozgalom majd a liga közösségek: pl. papok, férfiak, nők, családok, fiúk, lányok stb. ligája. Szorosabb elkötelezettséget jelentenek a szövetségek: papok, nők, férfiak, családok szövetsége stb. A mozgalom magját az ún. kötelékek képezik: a Schönstatti atyák, a Mária-nővérek, Schönstatti nők, Mária-testvérek és a családok köteléke.