A zsinatot csendes szentségimádással kezdtük a szentélyben. Ez megalapozta a jó és termékeny légkört. A péntek esti megérkező, bemutatkozó kör után Kentenich atya egy beszédéből vett részletet olvastunk és dolgoztunk fel, amit „véletlenszerűen” kaptunk: Az örömről, az örömre nevelésről szólt.

Szombat délelőtt a Magyar Schönstatt Család különböző ágainak (családliga –családnapok, családcsoportok, fiú-lánymozgalom, Családakadémia, Schönstatt Apostolok, Menta kör, Oázis …) és földrajzilag egymástól messze eső közösségeinek beszámolóját hallgattuk meg. A zsinaton harmincegynéhányan vettünk részt. Szóban 5 perc jutott mindenkinek, de írásban – amely kis füzet formájában mindenkinek a kezébe jutott – bővebben kifejthette mindenki az elmúl év életjeleit.

Az ebéd és a délutáni pihenő után kiscsoportokban folytatódott a munka: kinek mi volt hangsúlyos, fontos az elhangzott beszámolókból, kit mi érintett meg?

Késő délután a kápolnában szentmisét ünnepeltünk Csermák Péter atyával és Szalai Zsolt diakónussal.

A vacsora és gyerekfektetés után összegyűlve a kiscsoportok összegyűjtött észrevételeit osztottuk meg a nagy körrel. Ezekből minden résztvevő hármat kiemelhetett. Ezeket a kifejezéseket, félmondatokat hasonlóság, vagy azonosság szerint rendszereztük, majd szisztematikusan összevontuk, szavazással szűkítettük… imádkoztunk és figyeltünk az apró jelzésekre is. Mindenki megérezhette a Szentlélek vezetését. Végül este fél 11-re vidám, oldott légkörben megszületett az új jelmondat:

ÖRÖMMEL FORDULOK FELÉD.

Vasárnap a reggeli szentmise után az új jelmondat mellérendelt értékeiből címszavakban rögzítettük az életre váltás fő irányvonalait, témaköreit:

Asztalközösség; Eucharisztia;Öröm, mint erőforrás; Kezem a kezedben; Reményt és jövőt adsz; Házasság szentségében jelenlevő Isten; Eredetiség; Kentenich látásmód; Növekedés; igény a mélyülésre; Túlterhelt élethelyzetre a válaszunk az öröm; Megtanulunk pihenni; ima-munka-öröm; Jó munkához ima kell; egyházban-egyházzal-egyházért; Technikai eszközök megszentelése; Korsóba tett áldozatokkal építünk

Az Eucharisztikus Kongresszus felé fordul a Schönstatt hajója. Örömmel fordulunk az Eucharisztia felé, utána fordulunk a feladatunk, a ránk bízottak felé.

Megtanulunk pihenni, örömöt találni, eredetien odafordulni az örömforrásaink felé.

A kiengesztelődés útja: örömmel fordulok a nehéz emberekhez, feladatokhoz.

A hétköznapi helyzetekre örömmel reagálunk, amikor az nem „kötelező”. Örömmel végzett munka a feladatainkhoz tartozik.

A magunkra fordított idő örömforrás.

A belső iránytűnk a forrás felé mutat, de csak egyfelé mutat. Szívünkben az öröm, a szeretet forrása felé fordulunk.

A Jóisten örömmel fordul felénk: kedvenc gyermekek vagyunk.

Napraforgó-ként az örömre fordulok.

Ígéret és vágy: Ha nem az örömben keresem Jézust, akkor elveszítem; ha a nehéz helyzetekben, emberekben Krisztushoz fordulok, akkor az örömöt is meglelem.

Török Péter és Orsi