Beszámoló az óbudavári központunk és szentélyünk nevét, titulusát, küldetését megtaláló zsinatról
(2023. okt. 20-23.)
Az idei zsinat kivételes és különleges volt, mert ezúttal nem éves jelmondatot, hanem az óbudavári központunk és szentélyünk nevét, titulusát, küldetését kerestük és találtuk meg. A világon jelenleg több mint 200 schönstatti kápolna működik, csak Schönstattban 13 szentély van. Mindegyiknek van sajátos karaktere, küldetése, amit az éltető közössége tud megfogalmazni és kifejezni.
A mi kápolnánk alapkövét lassan húsz évvel ezelőtt: 2004. július 3-án tettük le. Évek óta készülődtünk, és most elérkezett az idő, hogy a már régóta működő karizmát nevén nevezzük. E célból gyűltünk össze a Magyar Schönstatt Család közösségeinek felelős képviselői Óbudaváron három napra.
A szombati napon „tizenötperces” kiselőadások formájában körbejártuk a kápolnánk és az óbudavári képzőközpont megszületésének gyökereit, hajtásait, és gyümölcseit, a belőle fakadó élet sokaságát. A Tecsengó házaspárok beszéltek a megépítés motivációiról, kanyargós útjairól, az alapító Kentenich atya jelenlévő karizmáiról, a közösség gyarapodásának, vezetésének alakulásáról. Hallhattunk előadást a Házaspárok útja megszületéséről: hogyan párosult Tilmann atya prófétai ötlete a magyar kreativitással, és hogyan terjedt el ez a tanösvény pillanatok alatt az országban, sőt a világban. A házaspárok útja második verziója mélyebbre nyúlik, és a házasság szentségének és az Eucharisztiának az egységét mutatja fel. Volt előadás a magyarok sajátos karakteréről, arról, hogy a magyar schönstatti közösség egy család háziszentélyéből, majd legalább 100 család háziszentélyéből nőtt ki. Volt előadás Ozsvári Csaba életáldozatáról és az odaadott élet sokféle megmutatkozásáról: a kápolnában álló nagy korsó, az egységkereszt Mária és Jézus alakjával, a kápolnát körbevevő Mária-kert mind az odaadott élet jelei. Hallhattunk előadást az ifjúsági mozgalom magyar kezdeteiről.
A zsinat második részében a közösségek képviselői számoltak be arról, hogy a rájuk bízottak mit üzentek a zsinatra: ők mit kaptak a kápolnától, milyen küldtetést éreznek kibontakozni a szentélyből.
A vasárnapi nap már teljes egészében az elhangzottakból kiemelkedő értékek megfogalmazásával és csoportosításával telt nagy és kisebb körökben. Ilyen megfogalmazott értékek és szimbólumok voltak többek között a Szent Család, önátadás és befogadás, nagyszívűség, Mária otthona, eleven élet, szívközösség, egymásra találás, egység, élő háziszentélyek hálózata, Mária-kert, Ablak a Mennyországra, sursum corda…
A zsinat alatt érezhető volt a Szentlélek jelenléte és egység formáló ereje. Csodának éltük meg, ahogyan „forradalmi hevületben” megszületett október 23-án óbudavári nemzeti szentélyünk neve és küldetése: EGYMÁSBA ÍRT SZÍVEK szentélye!
A név, a küldetés több szinten is érvényes és érthető. Kifejezi a házaspárok egymásra találását, a szeretetszövetséget, az teljes önátadást és befogadást, és odaadottságot, a házasság szentségének az eucharisztikus és szentháromságos dimenzióját, a Máriával létrejövő kapcsolatot a szeretetszövetségben, a háziszentélyek egymáshoz kapcsolódását, az egész magyar Schönstatt család és az Egyház egységét. Végül magában foglalja Kentenich atya és Schönstatt legmélyebb tanítását és célját, az inscriptiot, amelyről ezt olvashatjuk a harmadik alapítólevélben.
"A legfőbb Úrnak és schönstatti művünk nagy mesterének, Máriának elsősorban a szívünkkel szeretnénk magunkat felajánlani és odaajándékozni. Az akaratot, az értelmet és az emlékezetet meghaladó egyesülésre vágyódunk. Nem elégszünk meg csak akarati közösséggel. A célt magasabbra tűztük ki. Kimondottan szív-közösségre törekszünk, a szívek összeforrasztására. Célunk: „Inscriptio perfecta cordis in cor” (az egyik szívnek tökéletes beírása a másik szívébe). A szív kettős mélységet jelent.
Egyrészt szimbóluma az érzületnek, a tudatnélküli és a tudatalatti világunknak. Szeretnénk az önfejűségünktől annyira megszabadulni, hogy még a tudatalatti lelki életünket is fenntartás és feltétel nélkül nagymesterünk rendelkezésére bocsássuk. Ezt akarjuk mondani azzal, hogy a három szív együtt ver. A szeretetben való ilyen teljes kiszolgáltatottság, ilyen teljes felszabadulás önmagunktól csak akkor lehetséges, ha vágyódással fordulunk a kereszt és a szenvedés felé, ahogy ezt az „Inscriptióban” kifejeztük. A mélység irányában való egyetemesség vagy határtalanság azt kívánja tőlünk, hogy az Inscriptio szellemében teljesen megszabaduljunk önmagunktól. Akárhányszor a szívre tekintünk, ajkunkra tolul a kérés:
„Kedves Anyánk és Királynőnk kezéből fogadd el, Urunk, teljes szabadságomat! Fogadd el emlékezetemet, értelmemet, egész akaratomat és egész szívemet! Mindent Tőled kaptam, mindent fenntartás nélkül Neked visszaadok. Azt teszel vele, amit akarsz...!”
A szívet úgy is tekinthetjük, mint a teljes személyiség foglalatát, ill. annak magját. Az érmen szereplő szív így nyomatékos utalás arra, hogy a teljes személyiségünket, mint eszközt az Üdvözítő és Mária rendelkezésére bocsássuk. Egy tökéletes eszköz legfőbb törekvése, hogy minden tekintetben tökéletes odaadással a rendelkezésre álljon."
Szeretettel:
Török Péter és Orsi
Mány, 2023. október 26.