Kentenich atyáról

Az olasz egyháztörténésznő, Alexandra von Teuffenbach, aki a nyáron sajtóbotrányt kavart Kentenich atya lelkivezetői és közösségvezetői működésével kapcsolatban, most egy könyvet jelentetett meg azonos céllal. Könyvét tudományos munkának szánja, a korabeli (leginkább 1947 - 1982) források objektív feldolgozását ígéri, ám az egyoldalú látásmód, a szövegek válogatása és a hozzájuk fűzött elfogult megjegyzések Kentenich atya teljesen negatív megítélésére késztetik az olvasót.

Néhány (1900 főből kb 5-10), korábban schönstatti közösségben tevékenykedő nővér vizsgálati anyagba való, nem nyilvánosságra szánt vallomását, leveleit tárja elő, akik többsége vezetői pozíciója elvesztése vagy a vezetővel való nézeteltérései után Kentenich atya ellen fordult. A felsorolt vádak Kentenich atya vezetői stílusát és lelkivezetői módszereit érintik, és olyan képet festenek róla, hogy indiszkrét, autoriter magatartású lett volna, aki visszaélt a hatalmával.

Az idézett helyzetek és mondatok az esetleírások hátterének feltárása nélkül teljesen torz képet festenek alapító atyánkról és a nővérek közösségéről is, melyet gyakran a schönstatti lelkiségben való tájékozatlanság és Kentenich atya karizmája ismeretének hiánya is erősít.

Ez az ügy kimondottan azért került a sajtónyilvánosság elé, hogy akadályozza Kentenich atya szentté avatási folyamatát. Alexandra von Teuffenbach Sebastian Tromp SJ atya munkásságának kutatója és tisztelője is egyben. Tromp atya - Kentenich atya száműzetésének egyik kezdeményezője - nagy tudású teológus volt, de a II. vatikáni zsinaton erősen ellenzett minden, a katolikus életet és teológiai gondolkodást érintő változást, s túlságosan kemény fellépését más közösségek is megszenvedték és kifogásolták. Alexandra von Teuffenbach konzervatív egyházképe is érezhető mozgatórugója a könyv megírásának.

A támadás, bár egy egyháztörténésztől jön, mégis része lesz a mindannyiunk által érzékelhető egyházellenességnek, a katolikus Egyház és a kereszténység elleni támadásoknak. A témái és a szókészlete is hasonlóvá teszi a mai „divatos” sajtóban és a közösségi médiában olvasható hírekhez.

A Kentenich atya mellett tanúskodó megszólalások és a vád önellentmondásai ellenére a rossz hír mindig gyorsabban és mélyebbre hatóan terjed, mint a rágalom cáfolata, a helyreigazítás. Természetes igény megismerni a vádakat és megtudni, hogy mi történt valójában. Ezt e könyv alapján biztosan nem lehet megállapítani. A Schönstatt Mozgalom nemzetközi kutatócsoportot állított össze. Ugyanígy a Vatikánban is dolgoznak a helyzet tisztázásán az 1975-ben indult boldoggá avatási ügy felelősei. A trieri püspökség is felállított egy független, történészekből álló munkacsoportot. Az ő kutatási eredményeikre még várni kell.

Ez is nagyon fontos lesz, de nem lehet fontosabb Kentenich atya kortársainak személyes tapasztalatánál: hogyan hatott Kentenich atya az életükre, milyen embernek ismerték.

Kentenich atya elkötelezett pedagógus volt, teljes személyiségével. Több ezer nővér, atya és családos ember győződött meg és tanúskodik arról, hogy a másik személy szabadságát és a beszélgetésekben, lelki vezetésben az általuk megszabott határokat tiszteletben tartva komoly és hathatós segítséget adott a lelki előrehaladásban, sokaknak a lelki gyógyulásban is. Kentenich atya korát meghaladva olyan pszichológiai módszereket is alkalmazott, melyek kontextusukból kiragadva, a lelki probléma pontos ismerete nélkül teljesen félreérthetők, mára azonban részei a mentálhigiénés vagy pszichológiai gyakorlatoknak.

Vannak és lehetnek olyan személyek, akiket máshogy vagy rosszul érintett a vele való beszélgetés. Ezzel együtt nem csak tisztességtelen a negatív vallomások egyoldalú nyilvánosságra hozatala és a háttérinformációk elhallgatása, hanem egyenesen felelőtlenség a tanúvallomások hitelességének és a vádlók szavahihetőségének tudományosan aprólékos vizsgálatának a mellőzése. Egy ilyen eljárás rontja Kentenich atya hitelét az őt nem ismerők körében és az általa alapított közösségeket is nehéz helyzetbe hozza.

Kérjük imáitokat nemzetközi közösségünkért, egyházunkért és Kentenich atya szentté avatásáért!

 

Mire indít minket ezzel Isten? Keressük meg és fogalmazzuk meg milyennek ismertük meg Kentenich atyát tanítása és a róla tanúságot tevők élete alapján. Mi személyesen mit köszönhetünk neki? Erősítsük meg magunkban a gyökereinket, mi az alapélményünk a mozgalmunk alapítójáról?

 

Aki bővebb információt szeretne ezzel kapcsolatban, az írjon a vezetokoratschoenstatt [dot] hu címre.

 

                                                                                              Vezetőkör

2020. november 17.

Címkék: 
mások rólunk