Tilmann atya válaszol

A szomszéd gyerekek rossz hatással vannak kamasz fiainkra. Túl közel vagyunk egymáshoz ahhoz, hogy eltilthatnánk tőlük.

Mit tehetünk az emberekért, ha felelősnek érezzük magunkat értük?

Mi az, amit a közéletben egy átlagos szülő konkrétan tud tenni?

Egyre jobban érezzük, hogy nő a felelősségünk, hogy országunkért tegyünk. Hogyan tudja ezt megtenni egy többgyerekes édesanya, aki teendői közül ki sem látszik, vagy az édesapa, akinek erejének, idejének javát követeli a munkahely és a nagycsalád.

Az a problémám, hogy a férjemnek nincs, vagy csak nagyon ritkán van igénye a házastársi beszélgetésre. Nagyon vágyom arra, hogy szívesen figyeljen csak rám, és ne úgy, hogy "Na mondjad!", vagy "Kell-e még valamit megbeszélni?", vagy "Na, most kibeszélted magad?" Jó, akkor jöhet a tévé. Sőt mostanában már a rádió és az újságok is teljesen rátelepedtek az életünkre. Hogyan tudnék férjemnek kedvet csinálni a beszélgetéshez?

Milyen kamasz volt Tilmann atya?

A testi és a szellemi/lelki érés időpontja egyre jobban eltávolodik. Sok kamasz a testében feszülő vágyat önkielégítéssel vezeti le. A bűntudat, amit emiatt érez, és a visszaesések eltávolíthatják Istentől. Hogyan segíti át Tilmann atya a serdülőket ezen a helyzeten?

Van-e olyan helyzet, amikor a szülőnek nem kell tekintettel lennie a kamaszok szabadságára, amikor azt látja, hogy rossz irányba indul az életük (pl. kábítószerezés, veszélyes társaság)?

Tilmann atya szokta mondani, hogy a kamaszoknak sajátos lelki-vezetésre van szükségük. Miért van erre szükség és mit jelent ez?

Hogy bánjunk a kamaszokkal?